Disclaimer

A ​nők a világ minden táján felfedezik, hogy különös erővel rendelkeznek.
Ujjuk egyetlen érintésével képesek szörnyű fájdalmat okozni, sőt: gyilkolni is.
A férfiak pedig rájönnek, hogy kicsúszott a kezükből az irányítás…
Elérkezett a Lányok Napja, de vajon hogyan fog véget érni?
A hatalom az elmúlt évek legnagyobb könyvsikereinek egyike, megjelenése óta megtalálható a legfontosabb sikerlistákon, 15 héten át szerepelt a New York Times mérvadó listáján. Már több, mit két tucat nyelvre lefordították, rendkívüli aktualitásával, melyben egy új, nők irányította jövőt vizionál, jelentős visszhangot váltott ki az irodalmi életben, a közéletben, a sajtóban és a politikában. Sorra kapja a fontos elismeréseket, a New York Times az év tíz legjobb könyve közé választotta, ahogyan Barack Obama is ajánlotta, mint az év egyik legfontosabb könyvét.
„Provokatív, korszak-meghatározó thriller.” (Guardian)
„Az éhezők viadala és A szolgálólány meséje – vegyítve.” (Cosmopolitan)
„Tökéletes. Okos, ijesztő, mulatságos.” (Daily Telegraph)
„Magával ragadó. Minden nőnek el kellene olvasni.” (The Times)
„Dermesztő. Egy irodalmi bomba.” (Financial Times)
„Sokkoló.” (Observer)

Újra.
New York. Forró nyár a betondzsungelben. Emelkedő hő- és bűnözési hullám. Schaefer és Rasche nyomozóknak azonban nem ez a legnagyobb gondja. Mennyezetekről lelógó, megnyúzott testek jelzik az utóbbi évek legbrutálisabb gyilkosának útját, és ők kétlik, hogy közönséges sorozatgyilkos rejlik az esetek mögött.
Visszatérnek.
Schaefer felidézi mindazt, amit évekkel ezelőtt öccse egy földön kívüli Vadászról és az ügy kormány általi eltussolásáról mesélt, s érzi, hogy a történet még korántsem ért véget…
A ragadozók.

Vér a jégen.
A jeges szibériai pusztán valami lezuhan az égből.
Nem sokkal később brutális gyilkosságsorozat kezdődik.
Az áldozatok rénvaspásztorok, katonák és olajmunkások.
A holttesteket fej nélkül, kizsigerelve, póznákra tűzve vagy felaggatva találják meg.
Az orosz hatóságok értetlenül szemlélik az eseményeket.
A Pentagon szakértői a kémműholdak adatai alapján hátborzongató következtetésre jutnak:
egy idegen űrhajó zuhant le Szibériában.
Amerikai kommandó érkezik a helyszínre.
Az elit katonáknak meg kell akadályozniuk, hogy az idegenek technikája az oroszok kezébe kerüljön.
A csapat tagja egy New York-i rendőr, Schaefer – azok egyike, akik már harcoltak a ragadozók ellen és életben maradtak.
Schaefernek csupán egy szövetségese akad, egy fiatal orosz hadnagynő.
Feladatuk túlélni a legiszonyatosabb harmadik típusú találkozást, és megfékezni a csillagok közül érkezett vadászokat…

Maroknyi „telepes” él a Jessán; ezen a barátságtalan bolygón mindössze fél tucatnyian teljesítenek szolgálatot, akik önként vállalták az öt évre szóló kirekesztést, s a civilizációtól elszigetelten, egymásra utalva tengetik napjaikat azzal a biztos tudattal, hogy amikor véget ér a szolgálat, hatalmas pénz üti a markukat. Az idő azonban ólomlábakon vánszorog számukra, és űdítőnek számít bármiféle szokatlan esemény. Amikor egy mentőkabin érkezik a bolygó légkörébe, egyhangú életük jelentősen megváltozik… Shawcross egyik napról a másikra döbbent rá a küldetésére. Létre kell hoznia egy vírust és elpusztítani azzal a világról az erkölcstelenséget. De csak a bűnösök pusztulnak el?… Szeretne nyerni egymillió dollárt? Nincs más dolga, mint egyetlen héten át életben tartani a Dexon-manót, a virtuális kedvencet… Izgalomra vágyik? Potom nyolc évi megtakarított pénzéből befizethet egy szafarira, elmehet Afrikába és kilőhet egy vadat. Vajon megéri?… York Ketchikan, műkereskedő szinte ajándékba kap egy kisplasztikát; mindössze százötvenmilliót szednek le érte a bankszámlájáról. Csupán az vigasztalja, hogy állítólag a galaxis túlfelén két titokzatos személy is akad, akik a dupláját is hajlandók lennének megadni érte… Egy regény, egy kisregény és kilenc rövidebb írás képez izgalmas és szórakoztató egyveleget ebbe a kötetben. Ne hagyja ki!

Ezer éve már, hogy a guarniborgi csatában a drének legyőzték a Kígyópapok seregét. A Nagydrén birodalom azóta összeomlott, és a hüllőfajzatok végre elérkezettnek látják az időt arra, hogy előbújjanak márványtornyaik rejtekéből és ősi mágiájukkal hatalmas birodalmat hasítsanak ki magunkan Maldiberan testéből. A világ sorsa két különös férfi kezébe kerül; és bár még nem tudják, egyedül ők képesek meghiúsítani a Kígyópapok tervét: egyikük Jamir Urzate, a hatalmas termetű moleztrán hóhér, másikuk pedig Codric, a dergán zsoldos, akiket a balszerencse egymáshoz láncol. Codric és Urzate előtt a jövő kiismerhetetlen homályba borul: amikor a csaragi márványbányában kényszermunkára fogják őket, még nem sejtik, milyen veszedelmes út áll előttük. Vajon mit tartogat számukra a Jégnász konstelláció éve, amely vérrel és sötét cselszövéssel írja be magát Worluk történelmébe?

A magyar fantasyirodalomban kétségkívül az egyik legjelentősebb helyet foglaló M.A.G.U.S. saga immáron egy évtizete vezeti olvasóit a fantázia csodálatos birodalmába. A Legendák és Enigmák című válogatások e képzeletbeli világ történeteit gyűjtik csokorba, a műfaj legkiválóbb hazai szerzőinek tollából.
A Holdak és Vándorok az első három Legendák és Enigmák kötetből ad átfogó válogatást: lapjain megelevenednek Erion kalandozói; Krán szörnyszülöttei, Ediomad kazamatái és csarnokai, sötét szekták, nemes és nemtelen ősök, vétkek és rejtelmek; Kyria örök dicsősége...
Kötetünk szenzációja, hogy olyan - időközben klasszikusá vált - kisregények mellett, mint Raoul Renier: Kráni Krónikák című műve, felvonultatja a M.A.G.U.S. szinte teljes szerzőgárdáját: Jan vad den Boomen, Ryan Hawkwood és Ray O'Sullivah is bemutatják tehetségük legjavát.

A fajháborúk kora tárul elénk Alan O'Connor tolmácsolásában: azok a rettenetes, vérzivataros századok, mikor a három ősi nép - az elfek, amundok és dzsennek - a délvidéki meghódításáért, avagy megtartásáért vívták harcukat. A hosszúéltűek segítségére különös idegen érkezik - egy crantai menekült - , hogy kikovácsolja a lélekkardokat, melyek segítségével az elfek talán megnyerhetik a háborút...

Jan van den Boomen történetében dorani mágus kutatja a régmúlt emlékeit Sirenar rejtélyes erdeinek mélyén, a környéket azonban elfek őrzik, s bármit megtennének, hogy távol tartsák az ifjabb népeket...

Csigás Gábor és Juhász Viktor - a tőlünk már megszokott módon - Ynev egészen más arcát mutatják be: furcsa, csodás legendát a teremtett világ születéséről, s egy fanyar mesét a kalandozókról, ahogy az egyszerű nép látja átkos fajtájukat...

"ELSŐ TÁJÉKOZÓDÁSI PONT ...úgy vélem, hogy a világegyetem mélyén valami végletes egyszerűség rejtőzik... A bonyolult dolgokat egyszerűre visszavezetve nyomára bukkanhatunk a végtelenül lusta teremtőnek; a teremtőnek, akinek semmi dolga nem volt a teremtéssel... MÁSODIK TÁJÉKOZÓDÁSI PONT ...minden változás oka az energia természetes szétszóródása, önkéntes összeomlása a zűrzavarban... A teremtés során valahol időlegesen enyhülhet a zűrzavar, de minden enyhülést a káosz máshol felélénkülő vihara tesz lehetővé... A világ megértése a természetest és érthetőt váratlanná és ötletgazdaggá szövő hálózat feltérképezése... végső soron nincs cél, csak káosz. HARMADIK TÁJÉKOZÓDÁSI PONT ...a hullámok teljesen szabadon derítik fel a teret, majd saját nyomaikat eltüntetve elhitetik velünk, hogy a dolgok utazása külön járulékos szabályoknak engedelmeskedik... A tökéletes szabadság ad magyarázatot a megfigyelt viselkedésre... úgy gyúrtuk bele az időt a térbe, hogy a múlt elszigetelődött a jelentől, de a jelen nem vált el a múlttól... NEGYEDIK TÁJÉKOZÓDÁSI PONT ...az anyag és energia adja a téridőt, és a... mindenség szerkezete nemcsak az anyag létét, hanem fennmaradását is lehetővé teszi... a teremtés során térnek és időnek kellett formálódnia... Mélyebb értelemben maga a téridő rendelkezik öntudattal. ÖTÖDIK TÁJÉKOZÓDÁSI PONT ...A mindenség rábukkanhatott saját létére, ahogy a mi terünkön és időnkön kívül más világegyetemek talán azóta is saját létükre találnak, s megalkotják saját terüket és saját idejüket... ez a rábukkanás a rezgés során egy állandósághoz eléggé összetett minta elérését jelentette... Ez hozott minket létre... Ideje összegyűjtenünk ezeket a gondolatokat és szabadjára engedni képzelőerőnket az örökkévalóságnak ezen a felén. A kezdet előtt fogjuk kezdeni, majd kötetlenül szárnyalunk, jövőjén túl is követni fogjuk a világegyetemet."

Apuleius remekműve, Az aranyszamár a császárkori görög világba kalauzol, mindenekelőtt a varázslatairól, bűbájosságairól híres Thessaliába. A regény hőse egy Lucius nevű ifjú, az ő átváltozásain, szamárrá varázsolásán és emberi alakjának visszanyerésén keresztül a Római Birodalomba olvasztott, de eredeti szellemének hellén derűjét, értékeit megőrző ókori görög társadalomról kap az olvasó színes, élvezetes képet. A lebilincselő cselekményszövés, izgalmas kaland- és mesesorozat közepette mindennapi tevékenykedésük, cselszövésük és szerelmeskedésük révén ismerjük meg a görög mitológia egyszerre fenséges és köznapi gondolkodású isteneit. Érzelemgazdag vágyak és multságos epekedések tárulnak elénk Az aranyszamár képsoraiból; a regény sok viszontagságot kiállt hősének, Luciusnak szamár alakban kell egy buja asszonnyal szerelmi csatában megverekednie. Rablók és katonák, kereskedők és istenek népesítik be Az aranyszamár lapjait: vérbőn kavargó életük feledhetetlen élménnyel ajándékozza meg az olvasót.

A Satyricon az egyetlen nagyjelentőségű regény az ókor évszázadaiból. Tragikus, hogy az eredeti szöveg legfeljebb hatoda, de lehet, hogy annál is kevesebb maradt reánk, az is helyenként alig összeilleszthető töredékben. Némi vigaszt legfeljebb abban találhatunk,
hogy a múltból csak töredékesen, vagy nagyon is sértetten fennmaradt emlékek megőrizték
az eredeti egész szépségét, mint például az athéni Parthenon. A Satyricon rendkívüli
könnyedséggel foglal össze egy lényegében szatirikus, a római brutalitást is bemutató, a szexualitást kigúnyoló és egyúttal felmagasztaló, majdnem minden társadalmi és vallási
babonát kinevető történetsort, vagy kalandok sorát, mely talán pikareszknek tűnik,
de mégsem nevezhető annak, mert bizonytalan figurák helyett kitűnő jellemek szerepelnek
benne.
A Satyricont sokat az elmúlt korokban pornográfiának nevezték. Ezzel az ostobasággal kár lenne vitába ereszkedni, bár kétségtelen, hogy - az elavult jelzők használata szerint -
a Satyricon néhány része "sikamlós", ha nem is pornografikus. A XX. században nagy
művész, Federico Fellini fejezte ki Petronius iránti hódolatát a Satyricon hallatlanul nagyerejű, bámulatra méltó megfilmesítésével. Egyesek Fellini szemére vetették, amiért hozzátoldásokat eszközölt a reánk maradt szövegen, de ezek a hozzátoldások is az eredeti szellemében születtek. Petronius ugyanúgy élvezte volna a filmet, mint ahogy Fellini élvezte Petronius szövegét.