Disclaimer

Móricz 1936 őszén a Ferenc József hídon találkozik egy fiatal lánnyal, aki öngyilkosságra készül. Magához veszi, majd örökbe fogadja -megmenti az életnek és a magyar irodalomnak. A volt lelenc és lágymányosi prolilány megrázó élettörténete szolgáltatja a nyersanyagot előbb a Csibe-novellákhoz, később, 1940-ben az Árvácska című regényhez. Ennek a könyvnek -amint Móricz vallotta- „ a legeslegkisebb mondata is magából a nyers életből szállott fel”. A vérlázító tények azonban túlmutatnak önmagukon: a húszas-harmincas évek fordulójának alföldi tanyavilágában kallódó kis Állami Árvácska sorsában Móricz a tisztaság és jóság kiszolgáltatottságának példázatát írja meg. Nyomor-naturalizmusba vesző dokumentumregény helyett lírai pátoszú művet alkotott, amelyet „csak égre kiáltva lehet elsikoltatni, mint a világ lelkiismeretének bűnbánó zsoltárait”.

Pillangó. A szép és csapodár szerető jelképe – meg a reménytelen szerelemé Darabos Jóska és Hitves Zsuzsika elemi erővel fellobbanó, társadalmi konvenciókkal szembeszálló szerelmének története a szerző meghatározása szerint „idill”. Móricz könnyű kézzel, napok alatt írta meg a korántsem idilli helyzetet, amelyben két felfogás áll szöges ellentétben egymással: a nagy alföldi mezőváros peremén boldogulni megtanult öregeké, és a fiataloké. Jóska és Zsuzsika szülei a már kialkudott, érvényes szokáshoz kötődnek, ők akarják megszabni a „ki kivel házasodjék” törvényét, melynek alapja az anyagi biztonság. Minden eszközzel próbálják megakadályozni a fiatalok egybekelését. Jóska és Zsuzsika a szív, a szerelem jogán a lehetséges, a vágyott világ fölépítésére törekednek. A boldogságért azonban nemcsak szüleikkel, hanem egymással, egymásért is meg kell küzdeniük.

A kisvárosi főelvtárs szemrevaló kamaszlánya egy főnemesi származású fiatalemberbe szeret bele, s az ötvenes évek elején ez főbenjáró bűnnek számít. Apja, aki nem annyira lánya jövőjét, mint saját karrierjét érzi súlyos veszélyben, a helyi állambiztonsági szervek segítségével Borbálát egy évre az apácazárdába küldi, hogy elszakítsa szerelmétől. A zárda számára ez ideiglenesen a túlélést jelenti ugyan, de a magyar történelem e különös korszakában semmi sem az, aminek látszik. Az apácákat előbb a német, majd a szovjet hadsereg katonái használták nagyon is világi, vagy méginkább félvilági célokra, s amikor Borbála odakerül, a megszentelt falak között egészen más tevékenység folyik, mint amire ő vagy a szigorú apa számított. Az apácák voltaképpen már régen beletörődtek ebbe a furcsa helyzetbe, a nappali áhitatosságokat éjszakai mulatságok követik, s csupán hetekbe telik, hogy az új barátnők Borbálát is beavassák kényes titkaikba. - Pergel Zsolt megtörtént eseményeket regényesített meg az Apácabordélyban egy volt kolostorszolga elbeszélése alapján, s könyve nemcsak mint izgalmas tényfeltárás tekinthető különlegességnek, hanem figyelmeztetés is: a régmúlt események körüli vitákban hajlamosak vagyunk megfeledkezni az éppoly homályos és zavaros közelmúltról.

"Marcsi azt állítja, hogy nem szabad megrémülnöm, ha egy pasi nem kéri meg a kezemet az első randin, hanem hosszan találkozgatni akar velem.
Pirkóviki évek óta kitartóan állítja, hogy első randin soha nem szabad lefeküdni vele.
Lujzi nem állít semmit, ő épp válik, mert érik bizonyos hatások.
Cyberbarát, a felelős édesapa, gyárigazgató és guru azt állítja, legalább három hónapig meg kell tartóztatnom magam a komoly férfitól.
Abban azonban mindannyian egyetértenek, hogy várnom kell, mert az Igazit azonnal fel fogom ismerni. Mégis MIRŐL? És meddig várjak? Hányat kell aludnom odáig, egyedül?
Mi van, ha itt ragadok végleg a nyolckerület kisszobában macinaciban, szemüvegben, állás és pasi nélkül, harmincévesen?
Miki, az öcsém és lakótársam csak röhög rajtam, ha siránkozom neki a konyhasztalnál sörök mellett, de hát könnyű neki, nincs még huszonöt, hosszú, szőke csaja van és menő állása."
Közel másfél éves elszánt állás- és pasikeresés hiteles történetét tartod a kezedben.
Szokásos péntek esti portyáin főhősnőnk, Kéki Kata hol Zöldmezőszárnya Királyfival, hol a gyönyörű Perzsa herceggel, hol Daviddel a Csokoládészeművel és még sok-sok más Micimacsóval fut össze. A fennmaradó időben biznisztündérnek öltözve már-már hivatásszerűen állásinterjúkra jár a Henteshez, a Hajóskapitányhoz, a Vajákos fejvadászhoz, és kis híján kiállítási tárgy is lesz belőle az emberi erőforrás-kiállításon. Mikor végre kommunikációra kezdi oktatni az országút királyait (kamionsofőröket), összefut egy igazi fatehénnel (a női féltékenység legújabbkori szimbólumával), aki a szappanoperák főgonoszait megszégyenítő találékonysággal tesz keresztbe neki, ahol csak tud... Ráadásul Katának ez még nem elég: Teréz anya módjára kényszeresen meg is akar menteni minden útjába kerülő, elsősorban férfit...
Lehet rajta nevetni, és kicsit sírni is, és kölcsön lehet adni a Pasinak, aki Fontos.
Persze ha meg Pasi vagy, meg lehet vele lepni a Nőt.
Egy igazi történet, egy igazi lánytól, aki az Igazit keresi, mindig, mindenhol, mindenkiben.
És meg is találja. (Mindenkiben.)